Kecskegomba (szita): fénykép és leírás a kecske kinézetéről
Kecskegomba (Suillus bovinus) megtalálható: tűlevelű erdők savanyú talaján, gyakran fenyőfák mellett. A kecske második neve egy szita. Ez a gomba augusztus elejétől szeptember végéig nő az eurázsiai kontinens mérsékelt égövében.
Az alábbiakban megismerkedhet a kecske fotójával és leírásával, megismerheti társait, valamint a rostély használatát a főzésben és a népi gyógyászatban.
Hogy néz ki a kecskegomba?
Gombasapka (átmérője 4-12 cm): barna, vöröses vagy barna, ritkábban vöröses árnyalattal. Kissé duzzadt, de idővel laposabbá és simábbá válik. Sima tapintású, ütések és repedések nélkül. A héjat nehezen vagy kis pépszemcsékkel távolítják el.
Amint a képen is látható, a kecske lába (magassága 5-12 cm): matt, általában ugyanolyan színű, mint a kupak, henger alakú. Gyakran ívelt, tömör, kemény és nagyon sűrű. Sima tapintású.
Cső alakú réteg: sárgás vagy világosbarna. Ha alaposan megnézi a kecskegomba fotóját, észre fogja venni, hogy a csőszerű réteg kissé világosabbnak tűnik, mint a sapka és a lábak.
Pép: sárgás vagy barnás, enyhén rózsaszínű a vágás vagy törés helyén. Nincs különleges szag.
A szita ikerje az paprika gomba (Chalciporus piperatus)... E gombák összetévesztése azonban csak külső jelek alapján lehetséges. Ha emlékszel, hogyan néz ki egy kecskegomba, akkor megjegyezheti, hogy lenyűgözőbb a mérete, mint a paprikagombáé. A Chalciporus piperatus általában jóval kisebb méretű, ráadásul sajátos ízű, innen ered a neve is.
A kecskegomba (szita) felhasználása
Enni: a gomba nem túl jó minőségű, de kis hőkezelés után fogyasztjuk. Sózásra nem alkalmas.
Alkalmazás a hagyományos orvoslásban (az adatokat nem erősítették meg, és nem mentek át klinikai vizsgálatokon!): A hagyományos gyógyítók úgy vélik, hogy a kecske hatékony gyógymód az ízületi gyulladás kezelésében.
